Tanulmányok a védelmi eszközökről

Tanulmányok a traffipax-védelmi eszközök használata mellett
Összegyűjtöttük
Összegyűjtöttük azokat a nemzetközi tanulmányokat, amelyek kimondták: a traffipax-védelmi autós készülékek - a laikus vélekedéssel szemben - növelik a közlekedésbiztonságot.

Az (Ipsos)MORI közvélemény-kutató brit intézet 2001-es kutatása a traffipax-védelmi autós készüléket használók körét és az ilyen készüléket nem használó autósok sokaságát hasonlította össze a vezetési viselkedést, a közúti magatartást vizsgálva.
A közvélemény-kutatás szerint a védelmet használók sokkal tájékozottabbak az általuk rendszeresen bejárt útvonalakon a sebességhatárokról, táblákról, mint azelőtt, mikor nem volt még ilyen készülékük, valamint általánosan jobbá váltak a sebességhatárok betartásában is. Ezen csoport tagjai egyébként nagyobb arányban használnak egyéb autós beltéri kiegészítőt is, így például a közlekedésbiztonságot (is) szolgáló telefon-kihangosítót, navigációs rendszert.
Nagyobb távolság balesetmentesen, nagyobb biztonsági öv használati hajlandóság
A Yankelovich – Clancy – Schulman –féle kutatás tovább ment, ők azt is vizsgálták, mely csoportnak nagyobb a hajlandósága a biztonsági övek használatára. A közlekedésbiztonsági szempontból fontos eszközt a traffipax-védelemmel rendelkezők szívesebben használják, nagyobb részük köti be magát, akár rövid, akár hosszabb útra indul. Szorosan a tárgyhoz tartozó vizsgálódásaikban is hasonló eredményeket kaptak mint a MORI:
a traffipax-védelmet használók jóval nagyobb távolságot tesznek meg balesetmentesen, mint az ilyen védelemmel nem rendelkezők.
Külföldön, más országok többségénél is legális és támogatott az olyan GPS-es készülékek/navigációk használata, mely előre figyelmeztet ha telepített traffipaxszal találkozhatunk utunkon. Ezen készülékek felhívják a figyelmünket arra, ellenőrizzük a sebességünket, mert épp egy olyan baleseti gócponthoz közeledünk, amit fix traffipaxszal is védenek. A traffipaxokra figyelmeztető rádióműsor blokkoknak is az a hatásuk, hogy a vezetőt éberré teszik az indokolt helyen, s ő korrigálni fogja sebességét.
"Kevin Delaney, a Királyi Autóklub közúti biztonsági megbízottja és a Fővárosi Rendőrség Közlekedési Osztályának egykori vezetője kijelentette a traffipax-védelmi készülékek Egyesült Királyságbeli használatáról, hogy „segíti az embereket a törvény és a sebességkorlátozás betartásában. Úgy hiszem, hogy a legtöbb vezető időbeni emlékeztetőnek veszi. Mondhatni hasonló funkciót látnak el, mint azok a táblák, amelyeket a rendőrség a traffipaxra figyelmeztetve tesz ki.”
- ADRA: Közlekedésbiztonsági detektorok és biztonsági figyelmeztető rendszerek alkalmazása Nyugat-Ausztráliában c. tanulmány, 2009.
Amikor csekket kapunk gyorshajtásunkról, az egy utólagos megrovásként, figyelmeztetésként, nevelő célzattal kapott bírság.
A közlekedésbiztonságot azonban a preventív eszközök sokkal jobban szolgálhatják. A traffipax-védelmi eszközök célja, hogy az esetleges véletlen sebesség-túllépésünkről akkor szerezzünk tudomást, amikor a baj még nem történt meg, amikor még a baleseti gócpontot nem értük el járművünkkel.
Az indokolt helyen történő sebességmérés feladata, hogy az adott, baleseti szempontból kockázatos útszakaszon csökkentse a sebességet. A védelmi eszközök célja ugyanez, csak megelőző módon: nem hajtunk gyorsan, így büntetést sem kapunk.
A cél tehát közös, csupán az eszköz más.
Ebből is látható tehát, hogy a traffipax-védelmi eszközök a közlekedés biztonságát szolgálják, erre lettek tervezve. Az SWS rendszer egyébként hazánkban is működtethető lenne, a közlekedésbiztonságot ezzel lehetne igazán javítani.
Bár a hivatkozott források nagyrészt a passzív védelemre vonatkozóan foglalnak állást, nem valószínűsíthető szignifikáns különbség, eltérés az aktív készülékek felhasználási módjával kapcsolatban sem, hisz a felhasználóra gyakorolt hatása hasonló - csak úgy mint a mérési pontokat bemondó rádióműsoroknak, vagy a telepített traffipax pontokra figyelmeztető műholdas navigációs készülékeknek.
Forrás:
>>> ADRA (Australian Drivers Association Inc.) tanulmány, 2009.;